:: MESTEREK EGYMÁS KÖZT (2.)
Első kézből
Ebben a rovatunkban a lakberendezőknek és a nemrégiben pályát kezdett fiatal szakembereknek szeretnénk tanácsot adni, illetve szakmai párbeszédet (akár vitát) kezdeményezni, egyszersmint felhívni a laikusok figyelmét a melegburkolás buktatóira. Talán a sorokat olvasva rájönnek, hogy több ez annál, hogy "odakenek egy kicsit és belenyomom a parkettát." Több évtizede a szakmában dolgozó tapasztalt szakemberek írják le tapasztalataikat, melyeket véleményem szerint érdemes elolvasni és megfontolni. (a szerk.)
Szeretném folytatni az előző számban elkezdett és talán egy-két szakmabeli figyelmét is felkeltő cikksorozatomat. Az előző lapszámban az alapfelület előkészítéséről és az aljzatkiegyenlítésről írtam. Most a parkettaragasztáshoz szeretnék hozzászólni. A parketta rögzítésénél nagyon fontos szempont az alapfelület, a leragasztandó parketta fafajtája és mérete. A hazai forgalomban nagyon sok fajtájú, és méretű parketta kapható. Sajnos a vásárlók által megvett parkettáknál nem mindig kapnak megfelelő segítséget, szakismeretet az üzletben levő kollégáktól.
A magánemberek legtöbbször a lakás berendezéséhez illetve az általuk megálmodott színvilághoz választják a megfelelő parkettát, és nekünk parkettázó szakembereknek kell az adott helyiségbe azt úgy lerakni, elhelyezni, hogy a megrendelő sokáig élvezhesse az általa vásárolt parketta szépségét, tartósságát. Ehhez azonban nagyon sok anyagismeretre van szükségünk. Gyártótól függetlenül, szinte mindegyik vegyi anyaggyártó több fajta ragasztót gyárt.
Nálunk a régi időkből még sokan emlékeznek a nagy "bonobitos" korszakra, ami minden volt, csak parkettaragasztó nem. Remélem, ma már ezt senki nem alkalmazza, mert ez a ragasztás mindig reklamációhoz fog vezetni és az anyagot előállító gyártó semmilyen felelősséget nem fog átvállalni tőlünk, mindent a saját szakállunkra kell majd rendbe hozni. A következő időszakra jellemző, amikor szinte csak a hagyományos csaphornyos parkettát ismertük, a diszperziós (vizes) ragasztó.
A mai parketta igényekhez sajnos csak nagyon kevés helyre tudjuk ezt beépíteni, mert általában a fa típusa, mérete miatt nem alkalmazhatjuk. Tudom, hogy nagyon sok szakmabeli kolléga használja ezeket a ragasztókat pl. "nagy piros vödörben". Amivel tulajdonképpen semmi baj nincsen, de ezt a ragasztót szinte csak kizárólag tölgy normál méretű (pl. 300×50×22 mm) hagyományos parkettánál lehet használni, egy jó aljzatkiegyenlített felületnél, mondjuk max. 1,5 kg/m2 fajlagos felhasználásnál és minimum 10- 15 napos várakozási időt kell kihagynunk a csiszolás és lakkozás között. Ugye, nagyon kevés mostanság az ilyen jellegű munka?? Ma a leggyakoribb és legnagyobb mennyiségben értékesített ragasztótípus az oldószeres parkettaragasztó.
Azért kedveltebb (gondolom én), mert sokkal több helyen tudjuk használni és nagyobb biztonsággal tudunk ragasztani. Gyorsabb a csiszolhatóságra száradás, kb. 5-6 nap és sokkal nagyobb a kezdeti ragasztóerő. Sokan sajnos nem tudják, hogy ez a ragasztó sem alkalmazható minden fajta és méretű parkettához. Akkor még nem is beszéltünk a káros anyagokról, amik akkor szabadulnak fel, mikor a ragasztót kikenjük a felületre és elindul a kötés. Kipárolog az oldószer a levegőbe, és nagy részét (mint egy katalizátor) a saját testünkben kötjük meg a levegő belégzésekor.
Tudjuk-e, mi a legdrágább az életben? Természetesen az egészségünk és az életünk. Mindig törekedjünk arra: minél kevesebb oldószeres terméket használjunk és ha lehetséges kiváltani illetve beépíteni, környezetbarát vagy környezetkímélő termékeket alkalmazzunk. Hosszú távon kifizetődőbb! Hazánkat is elérte az egzotikus parketta és a hosszú, széles parketták hada. Ha nem akarunk magunknak kellemetlenséget és nem szeretünk a munka elvégeztével sokáig a megbízónkhoz visszajárni a reklamációs ügyeket intézni, ne próbáljuk mással leragasztani a különleges, nem megszokott parkettákat, mint az egy vagy kétkomponensű poliuretán parkettaragasztókkal vagy a mostanság egyre elterjedtebb elasztikus ragasztókkal.
Nagy kezdeti kötés, gyors csiszolhatóság (pl. 1-2 nap) és folyamatos rugalmasság jellemzi a PU ragasztót, ami ezeknél az egzotikus fáknál elengedhetetlen. Ilyenkor jön az a kérdés, hogy mindez "mennyibe jön nekem.?". Magától értetődően annyiba, amennyit a különleges és igényes burkolat megkíván, semennyivel se többe. Sohase spóroljunk a megrendelőnek, mindig ajánljunk alternatívát és a megfelelő helyre a megfelelő segédanyagot használjuk fel. Így elkerülhetjük a kellemetlen reklamációkat és a felesleges bosszúságot, a ráfizetett plusz pénzről nem is beszélve, ami nem elhanyagolható. Nagyon fontos még a parketta típusának megfelelő fogazású kenőlemez alkalmazása, hogy a parketta alá a megfelelő ragasztó mennyiséget tudjuk rakni.
A túl sok ragasztó sem mindig jó megoldás, hiszen nem tud vagy csak sokkal később köt meg a ragasztó és a parketta csiszolhatósági ideje is nő. A jó munkához idő és jó anyag kell. Ezt nem szabad elfelejteni: amint az egyik tényező hiányzik, már nem tudunk 100 %-os munkát átadni.
(Folytatjuk!)
Gáspár Gábor |